Megkezdődött a civiltörvény tervezetének társadalmi egyeztetése

2011. június 22. 14:46

Megkezdődött a civil szféra működését szabályozó törvény tervezetének társadalmi egyeztetése - jelentette be Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. A törvényjavaslat egyszerűsítéseket és új társulási formát is kínál a civilek számára.

Új egyesülési forma lehet a civil társulás, amelynek megalapításhoz már három ember is elegendő - mondta Latorcai Csaba a jogi személyiséggel nem rendelkező újfajta társulási formáról, amely köztámogatásokban nem részesülhet majd. 

Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet egyszerűsíteni, "akadálymentesíteni" kívánja a civilek életét, emellett szeretnék kiszűrni a ténylegesen nem működő civil szervezeteket. A törvény elfogadását követően, 2012-től már csak azok a szervezetek pályázhatnak majd köztámogatásokért, amelyek megfelelnek az új szabályoknak.

Hozzátette: a törvénnyel szeretnék egyszerűsíteni és egységesíteni a civil szervezetek életét és élénkíteni azok működését. A ténylegesen nem működő szerveztek kiszűrését szolgálja majd, hogy a civil szervezeteknek évente információt kellene szolgáltatniuk a működésükről a bíróságoknak. Azokat a szervezeteket, amelyek ennek a felszólítást követően sem tesznek eleget, a bíróságok törlik a nyilvántartásból.

Latorcai Csaba kiemelte: az egész magyar társadalom morális megújulásra szorul, "ezt a kormány soha nem végezheti egymaga, mindig partnerek kellenek hozzá, azok a civil szervezetek, amelyek a család mellett a társadalom másik alapsejtjeként működnek".

A szerdától a www.kormány.hu oldalon is elérhető törvénytervezetről elmondta, hogy egyéves előkészítő munka előzte meg a társadalmi vitát. Mintegy 500 civil szervezet küldte el a KIM-be észrevételeit és javaslatait. A törvény szövegének elkészítésébe civil szakértőket vontak be, az utóbbi egy hónapban pedig az ország régióközpontjaiban ismertették az abban megfogalmazott elképzeléseket. A társadalmi vitával egy időben pedig folyik a minisztériumok közötti egyeztetés is. 

A törvényjavaslat várhatóan június végén vagy július első napjaiban a kormány elé kerülhet, s az Országgyűlésben július 11-ig megkezdődhet a javaslat érdemi vitája, amely szeptember közepén az őszi ülésszak kezdetén folytatódhat. Feltehetően szeptember végén szavazhat a parlament a törvényről, amely 2012. január 1-jén léphet hatályba.

(MTI)

____________________________________________________________

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 22.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Jogszabálytervezetek

 

Átlátható, egyszerű keretszabályozás készül a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatát, mely a civil szféra sajátosságaira figyelemmel kíván stabil, átlátható jogi környezetet kialakítani a nonprofit szektorban tevékenykedők számára. A jogszabálytervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.

A kormány célja, hogy egy olyan keretjogszabály jöjjön létre, amely korszerű jogi keretek biztosításával támogatja a civil szektor további erősödését, valamint elősegíti a civil szervezetek működési környezetének fejlődését.

A törvénytervezet további célja, hogy irányt mutasson a bíróságok és egyéb állami, önkormányzati szervek, - civil szervezetekkel kapcsolatos - egységes jogalkalmazói gyakorlatának kialakításához, valamint csökkenteni kívánja a civil szervezetek adminisztrációs terheit, a jogi környezet átláthatóbbá, valamint alkalmazhatóbbá tételével egyidejűleg. Mindez, a jelenleg szerteágazó, különböző törvényekben fellelhető szabályok életben tartása helyett, egyetlen, jól strukturált keretjogszabályba történő integrálással érhető el.
A kormány szándéka, hogy a szabályozással a civil szervezetek számára egy új támogatási rendszer kialakítását kezdődjön meg. A cél, hogy a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe lépve az új civil törvénnyel létrehozott, Nemzeti Együttműködési Alap útján költségvetési forrásokat biztosítson a civil szervezetek számára. A forrást a szervezetek működéséhez, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok társadalmi szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására biztosítja.

A kormány elkötelezett a jogalkalmazás és jogkövetés emberközpontúvá tétele mellett, ezért pontos, világos, időszerű szabályok útján kívánja biztosítani a polgárok számára az alapvető egyesülési szabadság védelmét és gyakorlását.

Civil szervezetek véleményei, valamint a kormányzati elképzelések nyomán szakértői munkacsoportok dolgoztak ki a törvény végleges koncepcióját. A törvény célja, hogy az egyesülési jog körébe tartozó kérdéseket - a több mint húsz éves szabályozás helyett - egy új, a mai kor igényeinek megfelelő és a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatait és jogfejlődését is tartalmazó norma rendezze.

A törvény az európai uniós gyakorlatot is figyelembe véve foglalja össze az egyesülési jogra, és ez alapján létrejött szervezetekre vonatkozó általános és speciális szabályokat egyaránt.

Az észrevételeket a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. július 4. napjáig.

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/egyhazi-nemzetisegi-es-civil-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megkezdodott-a-civiltorveny-tervezetenek-tarsadalmi-egyeztetese

__________________________________________________________

F E L H Í V Á S a Somogy megyei és Kaposvári Civil Szervezetekhez! Az új Civil Törvény - társadalmi egyeztetése keretében- a Civil Törvénytervezet kapcsán Megyei Civilszövetségünk egyeztetést tart - több úton és formában -a somogyi civilszervezetek véleményeinek, javaslatainak megismerése, összegyűjtése és a Kormány felé történő továbbítása érdekében. Éppen közös érdekérvényesítő képességünk erősítése érdekében várjuk a Civilszervezetek véleményét e-mail címünkön (somogyicivilszovetseg@gmail.com) 2011.július 01-ig.

___________________________________________________________

Nemzetközi kormányzati szakértők ismerkedtek a magyar civil törvény tervezetével

A European Centre for Non-for-Profit Law kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten, amelyet Dr. Latorcai Csaba , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitott meg.

A konferencián elsőként a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országaiból érkezett vendégek cseréltek tapasztalatot; megvitatták a kormányzat és a civil szektor együttműködését, ennek a formalizálását és lehetséges struktúráit.

A jelentős számú magyarországi civil szervezet képviselőjének részvételével zajló eseményen, az immár a nyilvánosság számára is elérhető, magyarországi új civil törvény koncepciója kapott kiemelt figyelmet. Dr. Latorcai Csaba részletesen bemutatta a készülő törvény tervezetét, és kiemelte, hogy az éppen a társadalmi egyeztetés fázisában van.

A nemzetközi és magyar szakemberek élénk érdeklődését váltotta ki a törvénytervezet és az azt előkészítő, példaértékű, csaknem egy éven át tartó kormányzati-civil konzultáció bemutatása. A résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni az aktuális kérdéseket több olyan európai uniós folyamattal kapcsolatban, melyek hatással vannak a civil társadalom szabályozására.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, kormany.hu)

__________________________________________________________

Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontj ának.
A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt előterjesztés valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!
A tervezet előterjesztője

2011.évi . TÖRVÉNY
az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról
Az Országgyűlés elismerve, hogy
- az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez
- a civil szervezetek a társadalom alapvető sejtjei amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához
az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint
- a civil szervezetek működésének alapjainak megteremtése,
- társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése,
- közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása
érdekében - összhangban az Alaptörvény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel - a következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekre, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra terjed ki.
2. E törvény alkalmazásában
a) befektetési tevékenység: a civil szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
b) cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által közhasznú tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;
c) civil delegált: a Tanács, illetve a Kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek e törvény rendelkezései szerint választottak meg;
d) civil szervezet: az e törvény I. része alapján létrejött szervezet a párt és a szakszervezet kivételével, valamint az alapítvány; civil szervezet alatt az e törvény II-VI. és VIII-IX. részében a civil társulást nem kell érteni;
e) felelős személy: a szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;
g) gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó, létesítő okirat szerinti cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységet;
h) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;
1

i) induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;
j) közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 593-596. -ban meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;
k) közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt - törvényben nevesített állami vagy önkormányzati feladat megvalósítására irányuló - célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;
1) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása;
m) legfőbb szerv: az alapítvány kezelő szerve (szervezete), az egyesület taggyűlése, vagy a létesítő okirat rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetett módon választott testület;
n) létesítő okirat: a civil társulás nyilvántartásba vételi adatlapja, az egyesület, Szövetség alapszabálya, az alapítvány alapító okirata;
o) nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
p) pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
q) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli, ellenszolgáltatás nélküli juttatás;
r) tartós adományozás: a civil szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;
s) törzsvagyon: az induló tőke megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által rendelkezésre bocsátott vagyonnal;
t) vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja.
I. Rész
Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek
1. Általános rendelkezések
3. (1) Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon.
(2) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
(3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
2

(4) Az egyesülési Jog alapján egyesület, civil társulás minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési Jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
4. (1) Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzatisággal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét és ennek előmozdítása érdekében kiegészítő jelleggel folytathat gazdaségi-vállalkozási tevékenységet is.
(2) Az egyesület, továbbá - ha alapszabálya így rendelkezik - egyes szervezeti egysége jogi személy. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.
(3) Az egyesületnek az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
(4) Az egyesület különös formái: a szövetség, a párt és a szakszervezet, valamint a tömegmozgalom, amelyekre e törvény eltérő rendelkezései hiányában az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. (1) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, valamint hogy alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
(2) A tömegmozgalom formájában működő egyesület tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemély tagjai lehetnek.
(4) A szövetség fromájában működő egyesület megalapításához az szükséges, hogy az (1) bekezdés szerinti tíz tag között legalább két - már nyilvántartásba vett - szervezet határozza el a szövetség megalapítását.
6. (1) A civil társulás az egyesülési jog alapján létrehozott olyan szervezet, amelynek jogi személyisége és magánjogi jogalanyisága nincsen, és amelyet alapítói gazdálkodó tevékenység folytatásának igénye nélkül hoznak létre.
(2) A civil társulás alapításához az szükséges, hogy legalább három tag a szervezet megalakítását kimondja.
(3) A civil társulás törvényes képviselőként az ügyintéző és képviseleti joggal felruházott személy képviseli bíróságok, ügyészségek és más hatóságok előtt.
7. Nem minősül egyesületnek, sem civil társulásnak a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott jogi formája, szervezete.
2. Az egyesület alapvető nyilvántartásba vételi szabályai
8. (1) Az egyesület megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét.
(2) Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület
a) alapszabályában foglalt célok nem ellentétesek az Alaptörvénnyel,
b) alapszabálya megfelel az e törvényben foglaltaknak, továbbá
c) alapítói eleget tettek az e törvényben, illetve pártra, szakszervezetre vonatkozó külön törvényben előírt egyéb rendelkezéseknek.
(3) Az egyesület tevékenységét legkorábban a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg.
3

9. A bíróság a nyilvántartásba vétel során megvizsgálja, hogy az alapítás megfelel-e a törvényben meghatározott feltételeknek. E körben azt kell vizsgálnia, hogy
a) az alapítók száma megfelel-e a törvényben foglalt rendelkezéseknek azzal, hogy a tagok teljes névsorának vizsgálatára nincs szükség és az alakuló ülés hiteles jegyzőkönyvének vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt tagjegyzéknek (részvételi ívnek) a csatolásával is igazolni lehet az alapító tagok létszámának meglétét,
b) az egyesület elnevezése megfelel-e a 1O. (2)-(4) bekezdésében foglaltaknak,
c) az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjai nyilatkoztak-e arról, hogy a 11. (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek azzal, hogy külön hatósági igazolásra nincs szükség,
d) az alapszabályban megállapított cél megfelel-e a 3. (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak azzal, hogy a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel csak kiegészítő lehet,
e) az alapszabály megfelel-e a 1O.-ban foglaltaknak,
f) a kérelmet benyújtó képviselő képviseleti Joga fennáll-e azzal, hogy az ügyintéző szerv tagjainak név szerinti megjelölése a nyilvántartásba vételnek nem feltétele.
3. Az egyesület alapszabálya
10. (1) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, szervezetéről, valamint arról, amit törvény az alapszabály kötelező elemeként előír.
(3) Az egyesület elnevezése és célja - az érdekelt személy (jogi személy) hozzájárulása nélkül - nem keltheti azt a látszatot, hogy az egyesület a tevékenységét más személy (jogi személy) tevékenységéhez ka pcsolódóa n fejti ki.
(4) Az egyesület elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett egyesületek elnevezésétől különböznie kell.
(5) Az alapszabály módosítása esetén a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok irányadók.
4. Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei
11. (1) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki cselekvőképes, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
a) magyar állampolgár, vagy
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
(3) Az egyesület tagja
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható az egyesület szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
12. (1) Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - az ügyészséghez fordulhat.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.
5. Az egyesület szervezeti rendje
4

13. (1) Az egyesület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés), vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - azt kéri.
(3) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által - a létesítő okiratban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség).
14. (1) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés, illetve a számviteli beszámoló elfogadása;
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) Az egyesület éves költségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály - a legfőbb szerv helyett - a szervezet más szervére bízhatja.
6. Az egyesületek feletti törvényességifelügyelet
15. (1) A párt kivételével az egyesületek feletti törvényességi felügyelet szabályait e törvény II. része állapítja meg.
(2) A párt feletti törvényességi felügyelet szabályairól külön törvény rendelkezik.
7. Csődeljárás, felszámolási eljárás
16. (1) Az egyesületre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt (a továbbiakban:
Cstv.) megfelelően alkalmazni kell, a következő eltérésekkel:
(2) Az eljárást az egyesület székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság folytatja le. Ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetőjét említi, ott az egyesület ügyintéző és képviselő szervezetének tagját kell érteni.
(3) A felszámolás elrendelésekor az egyesületnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget. Ennek elmulasztása esetén az eljárás során a tagok pótbefizetésre kötelezhetők.
(4) A Cstv. 27. (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben a bíróság a egyesület kérelmére a Cstv. 26. (3) bekezdésének alkalmazása helyett legfeljebb 90 napos fizetési haladékot adhat, és egyben reorganizációs terv készítését rendeli el. A bíróság a fizetésképtelenséget megállapítja, ha a egyesület a határidő leteltekor a reorganizációs tervet nem nyújtja be, vagy ahhoz nem csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről, továbbá a vagyonhiány és forráshiány megszüntetésére az egyesület legfőbb szerve által hozott döntéseket.
(5) A fizetésképtelenség megállapításának a (3) bekezdés szerinti időtartamú halasztására legfeljebb háromévenként kerülhet sor.
(6) Az egyesület csődeljárása vagy felszámolása esetén a „cs.a" vagy a „f.a." toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a bírósági nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra, illetve a vagyonfelügyelőre vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).
(7) A csődeljárás iránti kérelem, továbbá a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő végzést - a közzététel tartalmára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - a Civil Információs Portálon közzé kell tenni.
5

(8) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását követően a egyesület megszűnik, az erről szóló végzés
jogerőre emelkedésének napjával az egyesületet törölni kell a nyilvántartásból.
8. Az egyesület megszűnése
17. (1) Az egyesület megszűnik, ha
a) a legfőbb szerv kimondja az egyesület jogutódlással történő megszűnését [más civil szervezeti
formaváltás, más egyesülettel való egyesülés (beolvadás, összeolvadás), szétválás (különválás vagy kiválás) mindezek együtt : átalakulás],
b) a legfőbb szerv kezdeményezi az egyesület jogutód nélküli megszüntetését,
c) az egyesületet az arra jogosult feloszlatja,
d) az egyesület megszűnését az arra jogosult megállapítja,
e) a bíróság a tartós fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárásban megszünteti.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
(3) A 4. (4) bekezdés szerinti különös formában működő egyesület csak azonos formában működő
egyesülettel egyesülhet, vagy ilyen szervezeti formában működő egyesületekké válhat szét. Ha valamely nem különös formában működő egyesület a jövőben különös formában kíván működni, úgy kérnie kell az ennek a formának megfelelő nyilvántartásba vételét.
(4) Az egyesület a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezésnek nincs helye, ha az egyesülettel szemben
lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. (6) A párt megszűnésének szabályait külön törvény tartalmazza.
18. (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén - kivéve ha felszámolását kezdeményezték
-végelszámolásnakvan helye.
(2) A végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az e törvényben szabályozott eltérésekkel.
(3) Végelszámolásra
a) az egyesület legfőbb szervének az egyesület feloszlására vonatkozó határozata, vagy
b) a bíróságnak az egyesületet feloszlatást elrendelő határozata alapján (kényszer-végelszámolás)
kerülhet sor.
(4) A végelszámoló nevét, lakóhelyét, levelezési címét a bíróságnak be kell jelenteni.
(5) A végelszámolás (kényszer végelszámolás) közzétételét követően az egyesületnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás dologi és személyi ráfordításainak fedezetét.
19. (1) Az egyesület megszűnése esetén annak vagyonáról - a hitelezők kielégítése után - az alapszabály előírása, vagy ennek hiányában a legfőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni.
(2) A végelszámolás, illetve felszámolási eljárás befejeztével az ügyintéző és képviseleti szervnek
értesítenie kell a bíróságot, amely az értesítésben és az egyesület törlését elrendelő határozatában rendelkezik a jogutód nélkül megszűnő egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradó vagyonának további sorsáról.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesület vagyonát a bíróság a Nemzeti
Együttműködési Alap támogatására köteles fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
2O. (1) A bíróság a legfőbb szerv feloszlásra irányuló döntése alapján megállapítja az egyesület megszűnését és a 19.-ban foglaltak szerint törli a nyilvántartásból.
(2) Az egyesületet a 19.-ban foglaltak szerint törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az
egyesületet feloszlatja.
6

9. A civil tórsulásra vonatkozó különös szabályok
21. (1) A civil társulás megalakulásának napjával jön létre; a civil társulás létrejöttét a bíróság tudomásul veszi, annak tényét rögzíti a nyilvántartásban.
(2) A civil társulás tevékenységét megalakulása napjával kezdheti meg.
(3) Civil társulás esetében a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a civil társulás megalapításának célja megfelel-e a 3. (3)-(4) bekezdéseiben és a 6.-ban foglaltaknak.
(4) A civil társulás létesítő okirata a nyilvántartásba vételi adatlap.
22. (1) A civil társulás gazdálkodó tevékenységet nem folytathat, nyilvántartására, működésére az
e törvényben megállapított szabályok irányadók.
(2) Civil társulás esetében csődeljárásnak, felszámolási eljárásnak nincs helye.
23. (1) Civil társulás megszűnhet egyesületté való alakulással. Ebben az esetben az egyesületté alakulásra e törvénynek az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályai alkalmazandók. (2) A civil társulást a létesítő okiratban ügyintéző és képviseleti joggal rendelkező személy kérelmére a bíróság törli.
(3) A civil társulást a bíróság törli a nyilvántartásból, amennyiben a civil társulást az arra jogosult fel oszl atja.
II. Rész
A civil szervezetek feletti törvényességi felügyelet
10. Az ügyész és a bíróság intézkedései
24. (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az ügyészségre irányadó külön törvény rendelkezései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a civil szervezet
a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti a civil szervezet legfőbb szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el;
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szertvezetnél választott felügyelő szervet is;
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a civil szervezetnek vagy egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára, de legfeljebb a kijelöléstől számított 90 napra - felügyelőbiztost jelöl ki,
d) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet feloszlatja, illetve megszünteti.
(4) A bíróság az egyesület feloszlatásáról, illetőleg a civil szervezet megszüntetéséről az ügyész keresetének beérkezésétől számított 180 napon belül határozatot hoz.
(5)Súlyos törvénysértésnek minősül különösen, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés a civil szervezet cél szerinti működését veszélyezteti vagy ellehetetleníti.
(6) A bíróság a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben
a) meghatározza a felügyelőbiztos feladatát,
7

b) a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg,
c) szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett.
(7) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a civil szervezet legfőbb szervét. Ha a bíróság az ügyintéző és képviseleti szerv működését függesztette fel, e szerv jogkörében - a halaszthatatlan ügyekben - a felügyelőbiztos intézkedik.
(8) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a civil szervezet megszűnését, ha tagjainak száma az e törvényben meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
(9) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a 16. -ban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
11. A felügyelőbiztos
25. (1) A bíróság felügyelőbiztosként a civil szervezettől független, arra alkalmas, megfelelő szaktudással rendelkező személyt jelölhet ki állami szerv vagy bármely szakmai kamara által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül (Pl. ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő).
(2) Nem lehet felügyelőbiztos, akinek közeli hozzátartozója a civil szervezet alapítója, tagja, vezető tisztségviselője vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a civil szervezettel azonos tevékenységet folytató más civil szervezetben vezető tisztségviselő.
(3) A felügyelőbiztos az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni, a tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.
26. (1) A felügyelőbiztos feladata a civil szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, ennek keretében
a) a vezető tisztségviselőktől, illetve a civil szervezet vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
b) beteki nthet a civil szervezet tagnyilvánta rtásá ba, könyvvezetésébe, szerződéseit, pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, ha erre a bíróság kifejezetten feljogosítja.
(2) A felügyelőbiztos a civil szervezet üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a bíróságot, nyomozó hatóságot, állami ellenőrző szervet tájékoztathatja.
(3) A felügyelőbiztos a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.
(4) A civil szervezet tagjai, vezető tisztségviselői vagy a civil szervezet alkalmazásában állók kötelesek a felügyelőbiztos részére minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy feladatait elláthassa.
.12. Jogorvoslat az ügyész és a felügyelőbiztos intézkedései ellen
27. Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen külön törvény szerint kifogásnak van helye.
28. (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a civil szervezet, annak vezető tisztségviselői, tagjai, hitelezői vagy más, jogos érdekeiben sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet.
(2) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(3) A felügyelőbiztos költségeit és díját a civil szervezet viseli. Ha a felügyelőbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kijelölést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyelőbiztos részére.
8

Ill. rész
Civil szervezetek nyilvántartása
29. A civil szervezetek adatait a bíróság országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban rögzíti.
13. A nyilvántartás vezetése és kezelése
3O. (1) A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának (a továbbiakban: Nyilvántartás) informatikai üzemeltetését a 29. szerinti törvényben meghatározott központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) végzi.
(2) A Nyilvántartás adatait a Nyilvántartó számára nyilvántartásba vételről döntést hozó bíróság elektronikus úton szolgáltatja.
(3) Az elektronikus adattovábbítás és a Nyilvántartás informatikai biztonságáról a Nyilvántartó gondoskodik.
(4) A Civil Információs Portál a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) által működtetett honlap, amelynek célja a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetőleg kérelemre adatszolgáltatás ezen információkból.
14. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása
31. Civil szervezet nyilvántartásba vételéhez e törvény melléklete szerinti kérelmet kell benyújtani.
32. (1) Az e törvény melléklete szerinti kérelemhez csatolandó okiratok:
a) a civil szervezet létesítő okirata,
b) a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata,
c) a székhely használat jogcímét igazoló okirat másolata,
d) szükség szerint a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követel ményekre vonatkozó nyilatkozata,
e) szükség szerint a civil szervezet létesítő okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
(2) Egyesület esetében a kérelemhez csatolandó okiratok továbbá:
a) az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyve,
b) az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával,
(3) Alapítvány esetében a kérelemhez csatolandó okiratok továbbá:
a) igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról,
b) állami alapító által alapított alapítvány, illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetén a kezelő szervezetbe tagként az állami alapító részéről való jelölésről készült okirat hiteles másolata.
(4) A nyilvántartásba bejegyzésre kerülő egyes adatok igazolása további okiratok csatolását is szükségessé teheti, illetve okiratok benyújtását más jogszabály is előírhatja.
33. (1) A civil szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet kezdőiratként a polgári nemperes ügyek megyei bírósági lajstromába (a továbbiakban: Pk lajstrom) kell bejegyezni.
(2) Az iratok között zárt borítékban kell elhelyezni az e törvény vagy más jogszabály szerint nem nyilvános adatokat tartalmazó iratot, és azt az iratok megtekintésekor az iratból ki kell emelni. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell elektronikus nyilvántartás esetén is.
9

34. (1) A civil szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtó személy dönthet arról, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, valamint a kérelem mellékleteiként benyújtott okiratok mindegyikét egységesen papír alapon vagy elektronikus úton nyújtja be. Elektronikusan benyújtott kérelem esetén a bíróság elektronikus úton közli a határozatait.
(2) Az elektronikus benyújtásra a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.
(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a kérelmezőnek elektronikus formanyomtatványt kell kitöltenie, melynek mellékletét képezik az e törvényben meghatározott okiratokról készített elektronikus másolatok.
(4) A papír alapú, de elektronikus másolatként benyújtott okiratok papír alapú, eredeti példányát a benyújtó személy megőrzi.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási módoktól függetlenül a benyújtó személynek saját természetes személyazonosító adatait is meg kell adnia a kérelemben. A természetes személyazonosító adatok közül kizárólag a név és a születéskori név nyilvános. Az 38. (3) bekezdésében felsorolt szervek azonban - az ott meghatározottak szerint - valamennyi természetes személyazonosító adatot megismerhetik.
(6) A kérelmező a benyújtott kérelemhez a benyújtott adatok valódisására vonatkozó nyilatkozatot csatol.
15. Nyilvántartásba vételi eljárás
35. (1) A civil szervezetek nyilvántartásának vezetésével, e szervezet nyilvántartásba vételével, valamint a nyilvántartásban rögzített adatainak módosításával, illetve törlésével összefüggő eljárás részletes szabályait külön törvény állapítja meg.
(2) A civil szervezetnek lehetősége van nyilvántartásba vételi kérelmét - külön törvényben szabályozott módon - elektronikusan előterjeszteni.
(3) Ha a civil szervezet elektronikusan benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelem érkezését követő 15 napon belül határoz. A bíróság e határidőn belül kezdeményezi a nyilvántartásba vételt elrendelő, illetőleg a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító végzés képviselő részére történő kézbesítését.
(4) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás alkalmazására kizárólag a külön törvényben szabályozott, elektronikusan előterjesztett kérelem esetén van lehetőség. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolandó okiratokról e törvény rendelkezik függetlenül az eljárás típusától.
36. A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
37. Civil szervezet (mint anyaszervezet) jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét külön nyilvántartási azonosítóval kell nyilvántartásba venni oly módon, hogy a nyilvántartásban fel kell tüntetni az anyaszervezet azonosítóját is.
16. A nyilvántartáshoz való hozzáférés
38. (1) A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ide értve a törölt adatokat is - nyilvánosak.
(2) A nyilvántartásba vétellel kapcsolatosan a bírósághoz benyújtott iratok, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
(3) Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült - a létesítő okirat mellékletét képező - nyilvántartás nem nyilvános.
10

39. (1) A bíróság a civil szervezet bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól a civil szervezet képviselőjének kérelmére a melléklet szerinti kivonatot ad ki.
(2) A Nyilvántartó biztosítja, hogy honlapján a Nyilvántartást bárki ingyenesen elérje, és a civil szervezet neve, nyilvántartási száma, célja, valamint célja szerinti besorolás alapján keresést végezzen.
(3) A Nyilvántartó biztosítja, hogy a Nyilvántartás valamennyi adatához - az adatvédelmi és eljárási jogszabályoknak megfelelő módon, jogszabályban meghatározott közfeladataik ellátása céljából - a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az Nemzeti Adó- és Vám Hivatal, a rendőrség, a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az önálló bírósági végrehajtók, a gazdasági, illetve szakmai kamarák, a felszámolók, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a központi elektronikus szolgáltató rendszer (illetve annak adatkezelője), továbbá valamennyi minisztérium költségtérítés nélkül hozzáférjen, és a szöveges adatként rögzített valamennyi adat között keresést végezzen.
(4) A Nyilvántartó biztosítja, hogy a (2) bekezdésben meghatározott keresést a központi elektronikus szolgáltató rendszeren, valamint a Civil Információs Portálon is lehessen kezdeményezni.
(5) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren kezdeményezett, (2) bekezdés szerinti keresés esetén a külön jogszabályban meghatározott adatokról - illetékfizetés és költségtérítés nélkül - elektronikus kivonat kérhető a keresést végző személy tárhelyére. Az elektronikus kivonaton a központi elektronikus szolgáltató rendszer időbélyegzőt helyez el.
4O. Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.
IV. rész
A civil Szervezet gazdálkodása
41. (1) A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
(2) A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
(3) A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (továbbiakban alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - a civil társulás kivételével gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
(4) A civil szervezet csak olyan hitelt vehet fel és olyan kötelezettséget vállalhat, amely nem veszélyezteti a létesítő okirata szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A létesítő okiratban biztosított induló vagyon nem terhelhető meg.
42. (1) A civil szervezet vagyona jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, továbbá egyesület esetében elsősorban a tagok által fizetett díjakból képződik.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet vagyonát az 41. (3) bekezdése szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.
43. (1) A civil szervezet bevételei:
a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés;
b) alapcél szerinti tevékenység bevételei;
c) közhasznú szervezet esetében a közhasznú tevékenység bevételei;
d) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás (ideértve a személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerint felajánlott összeget);
e) az Európai Unió költségvetéséből származó közvetlen támogatás;
11

f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatás, adomány;
g) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
h) egyéb, más jogsza bá lyokba n meghatározott bevétel;
i) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(2) A civil szervezet költségei (ráfordításai, kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) közhasznú szervezet esetében a közhasznú tevékenység költségei (ráfordításai, kiadásai);
c) az alapítvány esetében a kezelő szervének költségei (ráfordításai, kiadásai) és az egyéb közvetett
költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
e) egyéb felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell
megosztani.
44.5 A civil szervezet bevételeit a 43.5 (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit (ráfordításait, kiadásait) a 43.5 (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.
45.5 A civil szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) - ideértve a közös célra használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
46.5 (1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a számviteli törvény, illetve a társasági adótörvény alapján számolhatja el.
(2) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezet az értékcsökkenést költségei között számolhatja el, az egyszeres könyvvitelt vezető az adózás előtti eredmény számszerűsítésénél veszi figyelembe.
(3) Tőkeváltozásként kell kimutatni:
a) a civil szervezet alapcél szerinti tevékenységének eredményét;
b) a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózott eredményét.
(4) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.
47.5 A civil szervezetnek a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó eredményét a számviteli törvény, illetve az éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkező jogszabály szerint kell megállapítania. A civil szervezet a társasági adótörvény alapján határozza meg a társasági adó alapját, az igénybe vehető adókedvezményeket, a fizetendő társasági adót.
48.5 A civil szervezet adóhatósággal szembeni kötelezettségeinek és igénybe vehető támogatásainak bevallása, pénzügyi rendezése önadózás formájában, az adózás rendjéről szóló törvény szerint történik.
17. Az adománygyűjtés szabályai
49.5 Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
50.5 (1) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
12

(2) A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
51. A civil szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
52. A civil szervezet javára a személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felajánlása alapján gyűjtött forrás megszerzésére irányuló tevékenység adománygyűjtési tevékenységnek minősül.
V. rész
Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai
18. A nyilvántartási szabályok
53. (1) A civil szervezetnek a működési, a közhasznú tevékenységéből, illetve a gazdasági- vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
19. A beszámolási szabályok
54. (1) A civil szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év kizárólag az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetet esetében, a megalakulás, illetve megszCínés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
(3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
55. A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
56. (1) A civil szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott számviteli beszámolóját - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. napon belül letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(2) A civil szervezet köteles az (1) bekezdés szerinti beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a bíróságon papír alapon, vagy az oldalhű digitális másolatot elektronikus úton letétbe helyezni, amelyet követően a bíróság a Nyilvántartáshoz kapcsolt módon közzétesz.
(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint elektronikus űrlappal együtt köteles a kormányzati portál útján a Civil Információs Portál részére elektronikus úton megküldeni.
13

(4) Ha a civil szervezet a számviteli beszámolóval kapcsolatos (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül sem pótolja, a bíróság az ügyész indítványa alapján megszűntnek nyilvánítja, és ezzel egyidejűleg kényszer-végelszámolását rendeli el.
VI. rész
Civil szervezetek közhasznú jogállása
20. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
57. (1) A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).
(2) Közh

Oldal: ÚJ CIVIL TÖRVÉNY
A SOMOGY MEGYEI ÉS KAPOSVÁRI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE HONLAPJA - © 2008 - 2024 - somogyicivilszovetseg.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat